Méltóságteljes megemlékezés Dunaszerdahelyen

A Diktatúra áldozatainak emlékművénél a megemlékezést a Magyar Koalíció Pártja és az Emberi Méltóság Tanácsa szervezte, amelyen a hideg őszi idő ellenére is szép számban összegyűltek az emlékezők.
A megjelenteket a város polgármestere, Hájos Zoltán köszöntötte. Üdvözlő beszédében kiemelte, hogy soha többé nem akar a magyar nép diktatúrában élni és a szabadság iránti vágya mindig győzedelmeskedni fog.
Az ünnepi beszédet Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke mondta. A jelenlevőkhöz intézett szónoklatában elmondta, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének emlékére rendezett ünnepségnek szimbolikus jelentősége van, hiszen az 55 évvel ezelőtt történt események mély nyomokat hagytak a Magyarország határain kívül rekedt nemzettársakban is. „A II. világháborút követően a Közép-Európában élő magyarság egészét sújtotta – ha nem is egyenlő mértékben – az a lelki elnyomás, amelyet a szovjet megszállók és csatlósaik gyakoroltak az itt élő népekre. Az anyaország különösen nehéz helyzetben volt, hiszen az élet minden területén érzékelhető volt a nemzeti méltóság megtörésére irányuló igyekezet. Úgy tűnt, hogy belátható időn belül átalakítható az emberek gondolkodása és Magyarország a leghűségesebb csatlósává válik a Szovjetúnió világmegváltó törekvéseinek. Az elnyomó gépezet majdnem óramű pontossággal működött és végrehajtotta a központi utasításokat. Biztosak lehettek abban, hogy megroppant a nemzet gerince és a hazaszeretet csíráját is sikerült kiiktatni az emberekből.” – fogalmazott az Alkotmánybíróság egykori elnöke. A dunaszerdahelyi megemlékezés szónoka beszélt többek között a forradalom véráldozatairól, a főváros épületeinek bombázásairól és a népnyúzók meneküléséről is. Megemlékezett a megtorlás határon túli áldozatairól is, akikre sok esetben halál-, illetve börtönítélet várt. Továbbá elmondta: „A kommunista restaurációt követően az utódállamok vezetői elérkezettnek látták az időt, hogy a magyar kisebbséggel szemben a korábbinál is nagyobb elnyomást gyakoroljanak számos megaláztatásnak kitéve őket. A forradalom annak ellenére, hogy a túlerő leverte, nem maradt hatástalan. A szovjet vezetők és magyar elvtársaik is megértették, hogy nincsenek biztonságban, hogy a hazaszeretet nem írtható ki az emberek lelkéből és azt is be kellett látniuk, hogy az emberi méltóság tömeges és szisztematikus megsértése bármikor ismét robbanáshoz vezethet és a szabadsághősök akár életük árán is készek megvédeni szellemi értékeiket.”
Végezetül megjegyezte, hogy a Kárpát-medencei magyarság legfényesebb napjai közé tartozik az 1956. október 23-án követő néhány hét hősi küzdelme. „Akkor válunk méltóvá a szabadságharcosok áldozatához, ha a mai kihívásokra hittel és hazaszeretettel keressük a méltó válaszokat!” – fogalmazott a dunaszerdahelyi megemlékezés szónoka, aki beszéde befejeztével még kitért azokra az atrocitásokra, amelyek többek között a magyar emberek méltóságát az utolsó évtizedekben megalázták, így a 2008-as DAC-Slovan bajnoki mérkőzésen történt magyarverésre is.
A megemlékezést a Kicsi Hang verséneklő együttes tette ünnepélyesebbé, majd a jelenlevők elhelyezték koszorúikat az emlékműnél.
A koszorúzással viszont nem ért véget a dunaszerdahelyi megemlékezés, hiszen este hat órától a Városi Művelődési Központban került sor az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett emlékestre, amelyen fellépett Mága Zoltán hegedűművész, Gall Isis hárfaművész, Szluka Lídia énekművész és a Kicsi Hang verséneklő együttes. Az est műsorvezetője Bényi Ildikó ismert televíziós személyiség volt. A kultúrházat megtöltők között volt többek között Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Berényi József, az MKP országos elnöke is.
A koncertek előtt Lomnici Zoltán és Szunai Miklós szóltak a jelenlevőkhöz, akik röviden bemutatták az Emberi Méltóság Tanácsát és szóltak azokról a Felvidéket is érintő eseményekről, amelyek az érintett személyeket emberi méltóságukban alázták meg.
A fellépő művészek mellett felszólalt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Berényi József az MKP országos elnöke is. Lázár János, a reményre és a függetlenségre hívta fel a jelenlevők figyelmét. Hangsúlyozta az 1956-os hősök hittek a reményben a reménytelenség ellenére is. A magyarországi politikus egyben elítélte a Kádár-rendszert és annak vezetőjét is, akik az 1956-os hősök véráldozata lévén került hatalomra. Berényi József beszédében úgy fogalmazott, hogy a mai küzdelem a felvidékiek számára is egy szabadságharc. „És épp ezért nem szabad feladni a küzdelmet nekünk sem, és ragaszkodnunk kell mindenhez, mi magyarságunk szempontjából valahol a mi szabadságharcunk is - alkotmányos keretek között, az országhatárok tiszteletben tartása mellet.” – fogalmazott az MKP elnöke. „Napjaink hősei azok, akik folytatják a matricázást, a kétnyelvűség igényének megjelenítését szerte Dél-Szlovákiában. Valahol ezek azok, akik folytatják azt a szabadságharcot is, amit 1956-ban elődjeik elkezdtek. Ugyanis, ha a magyar nyelvhasználat megszűnik, akkor ezzel megszűnik az identitásunk egyik alappillére is." – utalt a kétnyelvű nyelvhasználatot követelő fiatalok kezdeményezéseire. A közelgő választásokra utalva a pártelnök úgy fogalmazott, hogy a Magyar Koalíció Pártja vissza akar kerüli a parlamentbe, de nem mindenáron. „Nem azért, hogy ott legyünk, hanem, hogy képviseljünk ott valamit" – hangsúlyozta. Az MKP országos elnöke szerint ide tartozik az a kisebbségi önkormányzat és az autonómia gondolata is.